Előtörténet: Egy egykori adóösszeírás arról árulkodik, hogy az 1495-ös évben a mai Burgenland területén 36.000 ember élt. Összesen mintegy 27.000 (75%) német ajkú volt és kb. 8000 fő (23%) magyar, a fennmaradó pedig szláv (szlovén).

A 15. századi járványok, valamint a 16. és 17. századi török hadviselés során a terület nagyon elnéptelenedett. Ezt csak valamelyest kompenzálta a még ma is itt élő horvát népcsoportok migrációja Horvátországból és Szlavóniából. Ez, különösen a 18. század első felében csak a települések németnyelvű lakosságát pótolta. Így volt lehetséges, hogy az összlakosság az első magyar népszámlálás idején 1784-ben  180.062 főre nőtt. Ebből csupán 2,3% ( 4102 fő) magyar ajkú és ők többségében 7 településen laktak. A 19. század elejétől – különösen a fertő tó keleti oldalán – a háborúk utáni „gabona fellendülésnek” köszönhetően ún. majorságok jöttek létre. A magyar nyelvű személyzet (szolgák, cselédek, stb.) ezeken a birtokokon telepedett le.

1867-1921: Az osztrák-magyar kiegyezés után 1867-ben a mai Burgenland területén, mint a magyar állam része egyre több magyar értékrendszer, eszme és szabály áramlott be a társadalomba. Ennek köszönhetően, a ma leginkább „Magyarisierungspolitik”-ként értelmezett fejlődésnek köszönhetően, a magyar kisebbség növekedéséhez vezetett 1910-ben  ( 26.225 fő, a lakosság mintegy 9%-a).

Ez Mindenekelőtt a városi középosztály rétegére volt ez érvényes, ők voltak a ma is még ismert „Magyarónok”.

1921-1945: Miután Burgenland a Saint-Germain-i békeszerződés által Ausztriához került, mindenek előtt orvosok, ügyvédek és köztisztviselők emigráltak Magyarországra. Ennek következtében csökkent a magyar kisebbség létszáma Burgenlandban, 1920-ban 24.867, majd 1934-ben  10.442 főre. Ez az „országból való menekülés” nem csak a kisebbségeknél volt megfigyelhető, abban az időben még 22.500 (főleg német ajkú) burgenlandi talált az USA-ban új hazára. 

Amikor Ausztriát a Német Birodalomhoz csatolták, a kisebbségi nyelv használatát betiltották. A nyelv visszaszorítása a családon belül a jórészt kétnyelvű fiatalok identitástudatát nagyban befolyásolta. Így a jól ismert 1939-es német népszámlálás során 2076 fő volt magyar nyelvű. A második köztársaság első népszámlálásának alakulása 1951-ben: az 1934-ben 10.422 fős kisebbség 1951-re 5.251 főre zsugorodott.

A háború utáni időszaktól máig: A vasfüggöny és a magyar nyelv negatív imázsa ellenére (kommunnista „mellékíz”), a német nyelvű munkahelyi környezet ellenére a magyar kisebbség képes volt 1951 óta stabilan fennmaradni (1961: 5.642, 1971: 5.673, 1981: 4.147). A magyarországi változások ma ki tudják fejteni első hatásukat: az 1991  és 2001-es  népszámlálások tükrében a Burgenlandban élő magyarok száma 6.700 főre emelkedett.

A 20. század részletes demográfiai alakulása megtalálható a következő grafikonon .

Meg kell jegyezni, hogy ezen az oldalon bemutatott számadatokban a kisebbségek hozzátartozóinak állampolgárságát nem vettük figyelembe. Az osztrák kisebbségi törvény szerint azonban csak osztrák állampolgárok számíthatnak kisebbséginek. Ez alapján a legutóbbi népszámlálás 4.706 fő magyar népcsoportbelit eredményezett.

(Az adatok ill. grafikonok forrása: Magyar Tudományos Akadémia Földrajzkutató Intézete: www.mtafki.hu):