Történelem

A burgenlandi magyarok történelme:

 

A burgenlandi magyarok (vagy másként „őrvidéki magyarok”, „várvidéki magyarok”) kifejezés a Burgenlandban letelepedett ősi (törzsgyökeres) magyar népcsoportot jelzi. Leszármazottaik azoknak a kisnemesi határőröknek, akik egykor a nyugati magyar határt védték.

A magyarok Lech mezei csatában (Kr. u. 955) elszenvedett veresége után Géza nagyfejedelem megkezdte a magyar állam megszervezését. Ennek része volt a nyugati határ őrzése és védelme is, ami az úgynevezett gyepű-rendszer keretein belül valósult meg. A gyepű a magyarok határvédelmi rendszere volt a középkorban és a 10-től a 13. század közepéig létezett. A gyepű egyrészt a belső országrészt védte külső támadásoktól, másrészt az egyes törzsi településeket is egymás közt. A rendszer több egymás után kapcsolt határvédelmi vonalból állt, földvárakkal és határőrző településekkel, olyan helyeken melyek könnyen védhetőek voltak. Köztük járhatatlan és ritkán lakott pusztaság feküdt (gyepűelve).

Ezeken a határőr településeken vagy „határfigyelők”, vagy „határvédők” laktak. A mai „-Wart” azaz „Őr” kifejezést tartalmazó helységnevek, mint például Alsóőr, Felsőőr ill. Őrisziget, „határőr” településre utal, míg a „-schützen” azaz „lövő” végződésű helységnevek, mint például Alsólövő, Felsőlövő, Németlövő stb. jelzik, hogy ott az akkori fegyveres „határvédők” végezték feladatukat. Felelősségteljes feladatunkért ezen helységek lakói kiérdemelték a kisnemesi rangot és közvetleül a király alá tartoztak. A 16. századi török háborúk nyomán nem csak horvát telepesek érkeztek az országba, de a magyar települési területet is szétválasztották, aminek következtében a határőrök nyelvsziget jellegű sorsra jutottak. Ez azonban nem változtatott a magyar határőrök különleges társadalmi helyzetén. Sőt még erős bevándorlás is jellemző a hátországból, mivel az adómentesség és a kisnemesi státusz kiváltsága nagyon vonzó volt.

A határőrök kiváltságos helyzete több évszázadig fennállt, a lakók egészen 1848-ig királyi privilégiumokat élveztek.

A mai Burgenland területe 1921-ig Magyarországhoz tartozott. Míg a 20-as években sok magyar (főként értelmiségi) Magyarországra, de Amerikába is eltávozott, a Német Birodalomhoz való csatlakozás után Ausztriában a magyar nyelvű oktatás megszűnt és ez a népszokások ápolásának jelentős korlátozásához is vezetett, a burgenlandi magyarok a magyarországi kommunista hatalomátvétel valamint vasfüggöny következtében kulturálisan teljesen elszigetelődtek, ezeken a településeken még ma is az egykori határőrök leszármazottai élnek.

Felkeltettük érdeklődését? Szeretne többet tudni a burgenlandi magyarok történelméről? Nézze meg részletes történelmi adatbázisunkat (TAB).

E kategória további meüpontjaiban áttekintést adunk a népcsoport földrajzi elhelyezkedéséről, a társadalmi szerkezetről, az egyesület életéről, az egyházközségekről, a nyelvről, látványosságpkról, képzési területekről és a kisebbség mai jogi helyzetéről is.