Az osztrák-magyar történelmi határterület régészeti lelőhelyeinek bejárása

Az UMIZ Régészeti Bizottsága és a PIF ( Pannon Interkultúrális Kutató- és Művelódési Központ ) az osztrák-magyar történelmi határterület régészetileg izgalmas lelőhelyeinek egésznapos megismerésére invitált 2013. május 11-én szombatra.

Több mint 20 személy a borús időjárás dacára  Hochneukirchen Önkormányzat Maltern településrész temploma előtt találkozott.

Markus Wieser helytörténész szakavatott vezetése kiterjedt az osztrák-magyar történelmi határterület határvidékére  de emellett a magyar honfoglaláskori területekre is , a norikumi-kelta időszak érdekes  részleteire, valamint a római korra. Az itteni régió és a történelmi Magyarország összefüggése vitatott.

Az 1721-ből származó Szent Móricnak és Szent Margitnak szentelt templom meglátogatása után kis zarándok csoportunk megtekintette a „ Szent Kutacskát” amelynek eredete a 13. századra vezethető vissza.Wieser úr a búcsújárások tényeinek, anekdotáinak felidézésével oldotta a hangulatot, nevezetesen a „borvezetés”-ről  ( borcsempészés kettős csövön)  vagy a savas forrásokról , penészről.

Ezt követően az érdeklődők kielégíthették szomjúságukat Maltern település két forrásánál ahol az egyiknél a feltárt ásványvíz magnézium tartalma a legmagasabb Ausztriában. Vajon úgy fognak hamarosan beszélni róla mint „Maltern fürdő”-ről?

A következő állomás a  hochneukircheni  Várrom , a fekete árok és hajdani bánya volt  ( ólombánya a 16-17. századból) ahol korábban antimon -bronz feldolgozást folytattak. Ez a vidék több honfoglaláskori várromot hordoz kis favárral ami  a hajdani harcosokat  védve leégett. A kortárs helytörténész  jó néhány korai magyar nyílhegyet tudott bemutatni.

Azután a hochneukircheni archeológiailag és történelmileg érdekes helyek felkeresése  mint az úgynevezett „földistálló”, „ásott aknák” - amelyek a földalatti folyosókhoz vezetnek – megtekintésével  folytatódott. Az egész régiónak ezen járatai benyúlnak a városba az úgynevezett „kerti zárig”. A folyosó lelet keletkezési ideje az 1200-as évekre tehető.

Ezután a 12. századból való védelmi templom felderítése következett, amely valószínűleg egy várnak volt a része, és Szent Bertoldnak lett szentelve. Wieser úr a védelmi emelvényen talált egy lovacskát. Szakemberek szilárdan állítják, hogy a templom kultikus edénye, egy úgynevezett aquamanile relikvia amely virágzó középkori eredetű.

A Rittersteini helytörténeti leletek látogatását követően délben került sor egy finom ebédre Höhwirtnél, majd Hutwischwarte-t kellett volna megtekinteni.

Ám ez a séta a rossz időjárás miatt kiesett. Annál érdekesebb volt elutazni Züggenhöhe-re és megnézni a kelta halomsírokat.

A rendezvény befejezéseképpen a Wieser család botanikus kertjébe látogattak ahol több mint 1.600 növényfajta található. Természetesen a házigazda muzeális természetrajzi gyüjteményének felfedezése sem maradhatott ki.

A résztvevők magukhoz térve a csodálkozástól , sajnos már végezetűl egyetértettek abban hogy a következő őszi kirándulást Eisenberg területén Burgenlandban fogják kezdeni.

 

Felvételek az eseményről - Cloud based import: Original Bilddateien auf Flickr.com

{gallery}http://www.flickr.com/photos/umizinfo/sets/72157633500634980/{/gallery}